Viselhetővé válik a fájdalom
Darabkáira hullik a képzelet
Sokáig boldog voltam én veled
De nem tart örökké semmilyen mágia
Ami megszületett meg kell halnia
A hajlékony álom
Tudom hogy egyszer
Mint a párna alatt
Szerettem veled lenni
És csak a gyermek
Zokog most bennem...
Nem igazság.
És lehet hogy végül
De milyen szép
Milyen szépen viszi
A hamut
De milyen szépen
Milyen szépen viszi